Családi játék
Pasák kincses térképe
Családi verzió
Nagyon régen (1596 és 1687 között) 91 éven keresztül Eger az Oszmán Birodalom része volt. A városban a török pasa volt a legnagyobb úr, és annyi kincse volt, hogy maga sem tudta a számát.
Majd 1687-ben a pasát és a többi törököt a keresztény csapatok kiűzték Egerből, de néhány török család itt maradt, és sokak kései leszármazottai ma is köztünk élnek.
De nem 1596-ban jártak ám a törökök először Egerben, hanem 1552-ben, amikor Eger hős védői még ki tudták űzni őket, meg tudták védeni ellenük a várat.
Így, ha velünk játszotok, három időszak emlékeit is át kell kutatnia a családi csapatotoknak: az 1552-es ostromét, a 91 éves török hódoltságét, és az azt követő századokét, hogy megtaláljátok, hogy milyen nyomokat hagytak hátra a törökök és az egri pasák nekünk a kincskereséshez!
A játék során bármilyen segédeszköz használható, és a lényeg, hogy a végén az egész család menjen vissza az Oszmán Sátorba, mert ott történik meg a végső kódfejtés.
Családi feladatok
Minaret:
Első kérdés: A belváros sok pontjáról látható a török időkből való Minaret, aminek tövében több egri pasa is járt. De vajon ki ment fel minden nap ötször a minaret erkélyére, hogy imára hívja az iszlám hívő törököket? A Minaretnél meg is kérdezheted, de ha elolvasod az ott lévő táblát, az imára hívó török nevét kódként el tudod hozni magaddal.
Egy kis tér a patak partján, az főtéri áruház mögött
Második kérdés: Legelőször meg kellene találnotok egy írót, aki regényt írt Eger várának 1522-es ostromáról Egri csillagok címmel. Megtaláljátok az író szobrát a főtéri áruház mögötti téren, a szobor talapzatán ott lesz a szobrász neve is! Hozzátok el kódként az író keresztnevét és a szobrászművész keresztnevét is! Mehetünk tovább, ha kész!
Harmadik kérdés: Nézzük a híres regény szereplőit! Rögtön a regény elején megismerhetjük azt a kisfiút, aki majd 1552-ben az egri vár hadnagya lesz. Hol is keresnéd a szobrát a regény szerint? Hát persze, hogy a patakparton! Csak pillants le a hídról! Ha megvan, találd ki és jegyezd meg a nevét, és találd ki a másik gyermekalak nevét is, aki vele van a szoborcsoportban. Velük kezdődik a regény! Két keresztnévre van szükségetek a kódfejtéshez!
Eger főterén
Negyedik kérdés: Az egri várnak egy híres vitéz volt a kapitánya és egy másik, az alkapitány, a hős egri nővel közös, három alakból álló szobrukat megtaláljátok a város főterén, ami mellesleg a kapitányról kapta a nevét. Keresd meg a szobrot, és jegyezd meg a kapitány nevét, mert ő vezette azt a 2000 embert, akik megvédték az egri várat a legalább 20-szoros török túlerő ellen, és találjátok ki a kapitány mellett lévő alkapitány nevét is! Két keresztnevet kell elhoznotok! Segítségül annyit, hogy nem olyan nehéz, mint gondolnád, de használj segítséget, ha elakadsz!
Ötödik kérdés: A szobor körül megtalálod az oszmán török birodalom jelképét több gömb tetején is. Az alakzat nevét hozd el magaddal kódként.
Hatodik kérdés: A Dobó téren áll egy gyönyörű barokk templom. A telkét egy kereszténnyé lett török hagyta a minorita rendre. Az épület ajtaja fölött lévő évszám a templom elkészültének idejét jelzi római számokkal. Ki tudjátok olvasni? Lehet segítséget használni! Ez az évszám lesz a következő kódotok.
Érsek utca torkolata
Hetedik kérdés: Ha a Dobó-szobortól elindultok a Bazilika tornyának irányába, megtaláljátok az Érsek utca végét, ahol csillagok vannak az úttestbe építve. Ha az utca végéről visszanéztek a várra, amit még ma is őrzünk a török elleni harcok emlékeként. Az Érsek utca Dobó tér felőli végéről látható várfalrész jobb oldalán láttok egy csúcsos kapuvédő tornyot. Hány kis ablakot láttok rajta? Ezt a számot hozzátok magatokkal kódként!
Széchenyi utca
Nyolcadik kérdés: Ha ezt követően végig mentek az Érsek utcán, megtaláljátok az Érseki palota gyönyörű kovácsoltvas kapuját. A kapunál van egy reklám, ami a lábatok alatt lévő pincerendszert mutatja be. Itt tárolták az egri püspökök a török utáni időkben a bort, amiből a vörös fajtát a törököknek köszönhetjük, mert a török hódoltság alatt, a törökökkel érkező balkáni népek hozták be Egerbe a vörösborszőlőt. Ma is gondolhatunk rájuk, ha a híres egri vörösborok kerülnek szóba. Keressétek meg a kapun a palota házszámát, és hozzátok magatokkal kódként.
Kilencedik kérdés: Ha balra, az egyetem irányába, és nem a Meki felé mentek a Széchenyi utcán, akkor az utca végén meglátjátok Eger főtemplomát, a Bazilikát. Ez a templom is egy mecset helyén épült, méghozzá egy olyan mecset helyén, amit III. Mehmed szultán tiszteletére alakítottak át egy középkori templomból. Nézzetek szét, a 19. századi épület bejárata előtt lévő oszlopok száma lesz a kódotok.
Dobó utca (Több útvonalon megközelíthető)
Tizedik kérdés: A regény szerint 1552-ben volt egy deák, egy lantos, aki megírta az ostrom történetét. Mi is neki köszönhetjük, hogy ismerhetjük a 38 nap történetét és a hősök neveit. Csak keressétek meg valahol a vár bejáratának közelében a szobrát, a róla elnevezett téren megtaláljátok, a térkép segít! A kódfejtéshez a lantos keresztneve kell!
Tizenegyedik kérdés: A szoborral szemben egy romot láttok, amin érdekes felirat látható: Valide Szultána Hamam. Alatta ott a hely neve magyarul is. Kódként a HAMAM szó magyar megfelelőjét kellene elhoznotok, mert bizony a török időkben ez egy nagyon fontos helyszín volt.
Tizenkettedik kérdés: Az egri pasák a közelben lévő várban laktak, amíg a török uralkodott Egerben. Fönt laktak velük a feleségeik is egy külön elzárt részben. (Egy mohamedán férfinek akár négy felesége is lehetett) Ki kell derítenetek, hogy hogyan hívták a török házakban azt a részt, ahol a nők éltek, elzárva a külvilágtól. Bármilyen segítséget igénybe vehettek! Ha ez is megvan, induljatok vissza a Dobó utcán az Oszmán Sátorba a kódfejtésre.
